Kedves reggeli gondolat
Apukám gyermekkorában nem olvasta a Kis Herceget, ami nagy kedvencem, szóval idén ezt a könyvet ajándékoztam neki szülinapjára.
Miután elolvasta beszélgettünk róla és elmondtam neki, hogy szerintem nagyon hasonlítok a Kis Herceg virágára, mert ő is egy olyan ártalmatlan, hiú, de megható, szeretetéhes kis lény, akinek csak akkor sikerül bevallani az igazi érzéseit, amikor már túl késő.
Apu nevetett ezen és bevallotta, hogy van benne igazság. Aztán mondott valamit, ami váratlanul ért, de valahogy nagyon jól esett:
- Talán ezért vagy most még egyedül. Mert a Kis Herceg szerint mindenki tudja, hogy a virágokat csak csodálni szabad, de beszélgetni velük nem. Szerintem a fiúk csak féltik a szívüket.
Nem tudom, mennyi igazság van a szavaiban, de ez mindenesetre sokkal szebb teória a sajátomnál, miszerint csak nagyon nehéz lehet szeretni engem. És valahogy valószínűbbnek is tűnik, mert a n n y i r a azért nem vagyok kiállhatatlan.
Remélem, vannak köztetek páran, akiknek szintén hallaniuk/olvasniuk kellett ezt egyszer. És hogy mind jól vagytok. Szép napot ❤
